A Kökény Köztársaság 5. osztályban alakult, amikor a rómaiakat tanultuk. Mivel ott is voltak tisztviselők és népgyűlés (meg persze nép is), alkalmasnak tűnt, hogy a saját osztályunkat is eszerint a modell szerint alakítsuk át. (Gyk. azért Kökény, mert ez az osztályunk neve...) A tisztviselők neve és feladata, meg a rendszer működése innen van. Az egyes tisztviselők pontos feladatait a népgyűlés határozta meg és neki is felelnek. Már többször változtak a törvények a négy év alatt. Ahogy az életben kiderült: mi jó és mi nem. A jelölés nincs benne a törvényekben, úgyhogy erről érdemes néhány szót ejteni. A lényege, hogy minden asztalcsoport jelölhet a tisztségekre polgárokat és azoknak nyilatkozni kell, hogy elfogadják-e a jelölést. Ha igen, akkor az összes jelölt felkerül a szavazólapra. A választást a cenzorok vezetik. Lepecsételve kiosztják a lapokat. Aki átvette, alá kell írnia. A cenzorok összesítik az eredményt és ők is hirdetik ki. Mivel erkély nincs, a köztársaságot pedig ki szokás kiálltani, így az osztály ablakában történt a nevezetes esemény! A Kökény Köztársaság kikiáltása Az első tisztviselők eskütétele A tisztviselők átveszik a törvényeket A KÖKÉNY KÖZTÁRSASÁG TÖRVÉNYEI (2009. NOVEMBER 2-I ÁLLAPOT) 1.§ A Kökény Köztársaság területen kívüli állam. Polgárai az osztály tagjai. 2.§A tisztségviselőket a népgyűlés választja. A tisztség a népgyűlés utáni eskütételtől kezdődik és az új tisztségviselők eskütételéig tart, vagy a tisztviselő lemondásáig. 3.§ Népgyűlés: a. Szavaz a törvényjavaslatokról b. Évente háromszor dönt a tisztségviselőkről, a fetilaisok kivételével, amit évente egyszer választ. c. Érvényes szavazáson az összes polgár 2/3-ánek jelen kell lenni. d. Érvényes törvényhez a jelenlevők felének +1 polgárnak igennel kell szavaznia 4.§ Prétor: a. Két tisztviselő kerül megválasztásra, egymás után kétszer nem választhatóak erre a tisztségre. b. A padokat minden hét utolsó tanítási napján ellenőrzi c. Felügyel a terem rendjére (+ha bármi tönkrement, szól) d. Gondoskodik a terem dekorációjáról és a terem általános rendjéről. e. Szól a questornak, ha valami fogyóban van. 5.§ Questor: a. Két tisztviselő kerül megválasztásra, egymás után kétszer nem választhatóak erre a tisztségre. b. Gazdálkodik a rábízott közpénzzel, amit a közbeszerzésre használ. c. A közpénzzel bármikor el tud számolni. d. Az osztálybulikon szervezi, hogy legyen elég enni-innivaló 6.§ Néptribunus: a. Egy tisztviselő kerül megválasztásra, egymás után kétszer nem választható erre a tisztségre. b. Ünnepek megszervezése c. Vétójoga van a szenátusban 7.§ Diktátor: a. Egy tisztviselő kerül megválasztásra, egymás után kétszer nem választható erre a tisztségre. b. Veszély esetén ő vezeti az osztályt c. A veszélyhelyzetet a népgyűlés határozza meg. 8.§ Cenzor: a. Két tisztviselő kerül megválasztásra, egymás után kétszer nem választhatóak erre a tisztségre. b. Ellenőrzi a papírgyűjtés eredményeit c. Megszövegezik a törvényeket d. Ellenőrzik, hogy a tisztségviselők szabályosan látják el a feladatukat. e. Kihirdetik a népgyűlés időpontját, megállapítják az érvényességét, elkészítik a szavazólapokat, összeszámolják a szavazatokat, kihirdetik az eredményt 9.§ Konzul: a. Két tisztviselő kerül megválasztásra, egymás után kétszer nem választhatóak erre a tisztségre. b. Levezetik az osztályt az áhitatra c. Ők döntenek a hirtelen felmerülő problémákról (kivéve, ha a népgyűlés hatáskörébe tartozik) d. Vezetik a szenátus és népgyűlés ülését. e. Értékeli a hetes munkáját f. Ellenőrzik a törvények betartását. 10.§ Szenátus: a. Tagjai a tisztségviselők. b. A konzul hívja össze és vezeti le. c. Kéthetente tart ülést. d. Előkészíti a törvényjavaslatokat e. Az aktuális, nem a népgyűlésre vonatkozó dolgokat vitatják meg. 11.§ Első polgár: a. A mindenkori osztályfőnök tölti be. b. Vétőjoga van a törvényekre. c. Törvényjavaslatot nyújthat be a népgyűlésnek és arról kötelező rögtön szavazni. 12.§ Fetialis: a. Két tisztviselő kerül megválasztásra, egymás után kétszer is választható erre a tisztségre. b. Képviseli az osztályt az iskolai diákönkormányzatban (DÖK).